Március 19-én közzétett felhívásunk után sokan feltöltötték a gólyafészkek megfigyeléseinek adatait, s ennek köszönhetően már most lehetőségünk van egy rövid helyzetjelentés készítésére.

A napi megfigyelési adatok alapján figyelemmel kísérhetjük a gólyák érkezésének dinamikáját is. 2007. április negyedikéig 261 olyan fészekhez töltöttek fel adatokat látogatóink, amelyekre már megérkezett az első- és sok esetben már a második gólya is. Jó néhányan már idegen gólyákkal történő összetűzéseket és párzásokat is megfigyeltek, s számos fészekben már tojásokat raknak gólyáink.

Az eddig feltöltött adatok alapján elmondható, hogy a március 22. után érkezett a gólyák többsége (ahogy a korábbi években is), az előző hetekben csak néhány korai érkezőt figyeltek meg.

Természetesen továbbra is várjuk a gólyák érkezésének adatait (első gólya megérkezése, második gólya megérkezése), de a megérkezés utáni fontos események megfigyeléseit is ( párzás, verekedés (idegen gólyával), egyik szülő a fészken ül, tojás kidobása, a fiókák kikelése, fióka pusztulása, "öreg" madár pusztulása, fióka vagy fiókák kirepülése, fészektartó felhelyezése vagy cseréje, fészek leomlása stb.).

A fehér gólyák érkezési dinamikája a megfigyelésbe bevont településeken

A felöltött adatok alapján 162 településről tudjuk, hogy mikor érkeztek meg az első gólyák.

50 fészek esetében megvizsgáltuk, hogy korábban vagy később érkezett meg az első gólya az idei évben, mint tavaly. 35 fészeknél hamarabb, 12 fészeknél később, s 3 fészeknél ugyanazon a napon jöttek meg. Átlagosan 2 nappal korábban érkeztek meg az első gólyák a fészkükhöz.

A fészkelési időszak során a továbbiakban is rendszeresen beszámolunk majd a gólyák költésének aktuális helyzetéről, s ehhez Ön is hozzájárulhat, ha megfigyeléseit feltölti honlapunkra.

Ha szeretne részt venni gólyavédelmi programunkban, akkor csatlakozzon megfigyelőink népes táborához és töltse fel megfigyelési adatait honlapunkon megtalálható adatbázisunkba!
Fehér gólya - online adatbázis >>

Chuck és Ludmilla már összehozták az első tojásukat, s a következők is várhatóak. (A darányi iskola kéményén fészkelő gólyák.)

Köszönet illeti a 2008. április 4-ig „napi megfigyelési adatokat” feltöltő látogatóinkat!
Név szerint: Bakosné Terhes Anita, Bán Mihály, Baranyák Zoltán, Bedőcs Gyula, Bencses István, Bendik Gábor, Benedek Orsolya, Berényi Edina, Biró Csaba, Bokor Panna, Ceglédiné Ónodi Katalin, Csalosné Szabó Andrea, Cseh Sándor, Csomor Géza, Dabóczy Tamás, Damak Lászlóné, Farkas Erika, Fehér Sándorné, Filep Róbert, Forgách Balázs, Gönczy Pál Általános Iskola, Görögh Zoltán, Gyenes Kálmán, Hankóczi Attila, Haraszti Anikó, Hegykői-Kiss János, Heiszler József, Hoffmann Zsolt, Kalászdi Pál, Kálmán Sándor, Kapás Géza, Karasz Vilmos, Kavas Attila, Kirschner Zoltán, Kissné Mányi Krisztina, Kovács István, Kovács János, Kovács Kinga, Kovács Tamás, Kovács Tibor, Kovács Tiborné, Krajnyák Zoltán, Lévai Péter, Molnár Gyula, Nagy Adrienn, Nagy Emese, Nagy Károly, Németh Bálint, Németh Zoltán, Pándi Teréz, Papp Ferenc, Pásztor Tamás, Pető Ottília, Petrányi Jenő, Pintér András, Pintér Zsolt, Pleizer Szabolcs, Priskin Ágota, Radics József, Rubóczki Miklós, Sebestyén Imre Zoltán, Seregélyes Ede, Serfőző József, Schrauf Miklósné, Simon Péter, Simonné Nagy Judit, Sipos Sándor, Soltész Róbert, Soós Krisztián, Szelle Ernő, Szemerits Eszter, Szép Tibor, Sztrunga Zsolt, Tarjányi Jánosné Ilona, Tóth Judit, Varga Péter, Veres Illés, Volfram Tibor, Wanderer Katalin.

Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt két napban is mintegy 100 fészekhez töltöttek fel megfigyelési adatokat látogatóink, melyekért ezúton is köszönetünket fejezzük ki, s a soron következő híradásunkban már ezek az adatok is szerepelnek majd!

Köszönöm a Grafomán Gólyalesőknek, a "webkamerás gólyák" fészkeiről mentett képek rendelkezésemre bocsátását!

Nyugat-Európában, néhány "webkamerás" gólyafészekben, már több tojásos fészekaljak figyelhetőek meg.

Az első fehér gólyák február végén – március elején megérkeztek fészkeikhez, s hamarosan érkeznek a többiek is. Arra kérjük mindazokat, akik ismernek egy vagy több gólyafészket, hogy kísérjék figyelemmel a megérkező madarak mindennapjait!

A magyar gólyák többsége március közepe után érkezik haza afrikai telelőhelyéről, s a két költési ciklus között 15 - 20 ezer kilométert repülnek (oda-vissza). Elsőként általában a hímek érkeznek vissza fészkükhöz, melynek tatarozásához hamarosan hozzálátnak, majd a tojó megérkezése után, áprilisban kezdődik a költés.

Kísérje figyelemmel a gólyák mindennapjait fészkeiknél, a megérkezésüktől a fiókák kirepüléséig!

Ha Ön is szeretne résztvenni gólyavédelmi programunkban, akkor csatlakozzon megfigyelőink népes táborához és töltse fel megfigyelési adatait honlapunkon megtalálható adatbázisunkba! ( fehér gólya - online adatbázis >> )

Ehhez a következőket kell tennie:

1. Regisztrálja magát honlapunkon. (Ha korábban még nem tette meg.)

2. Lépjen be és keresse meg a megfigyelt fészket vagy fészkeket az adatbázisban.

3. A Megfigyelési adatok >> pontnál töltse fel egy-egy fontosabb észlelt esemény dátumát és egyéb részleteit. (Ilyen események lehetnek például: első gólya megérkezése, második gólya megérkezése, párzás, verekedés (idegen gólyával), egyik szülő a fészken ül, tojás kidobása, a fiókák kikelése, fióka pusztulása, "öreg" madár pusztulása, fióka vagy fiókák kirepülése, fészektartó felhelyezése vagy cseréje, fészek leomlása stb.)

4. A napi megfigyelések adatainak dokumentálására, az erre a célra rendszeresített adatlapot is használhatja, amely letölthető honlapunkról a letöltés oldalon vagy a következő linkre kattintva közvetlenül is. ( Adatlap a napi megfigyelések rögzítéséhez >> )

5. Ha fotókat is készít a figyelemmel kísért fészkekről, akkor azokat is feltöltheti a Képek a gólyafészekről >> menüpont alatt.

6. Kérjük, az adatok feltöltése előtt tanulmányozza a feltöltési útmutatókat!

A megérkező gólyákról, a feltöltött adatok alapján, a tavalyi évhez hasonlóan rendszeresen hírt adunk majd.

Újabb helyzetjelentés a megérkező fehér gólyákról (2007/04/11) >>

Rövid helyzetjelentés a megérkező fehér gólyákról (2007/04/02) >>

A németországi Bad Waldsee webkamerás gólyafészkében már február óta megfigyelhetőek hasonló jelenetek, mint ami az animációban is látható. (2008. március 10.)

Hazánkban a fehér gólyákat leginkább veszélyeztető tényezők közül kiemelt jelentősége van az áramütésnek. Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban, különösen amióta a költő madarak jelentős része (mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára.

Áramütés következtében elpusztult fehér gólyák

Az elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél helyezett el fészektartó állványokat, melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás biztonságát is növeli.

A fészektartók állapotának figyelemmel kísérése fontos feladatunk, hiszen a 80’-as és 90’-es években kihelyezett állványok jelentős része már korrodált, rossz állapotú ill. a megvastagodott fészkek súlya alatt letörhetnek, ezért cserére szorulnak. Ezeket a munkákat folyamatosan végzik a fent említett szervezetek munkatársai, általában a téli, kora tavaszi időszakban, a gólyák megérkezése előtt. Sok-sok fészek esetében történt ez meg 2008. első hónapjaiban is.

Békéscsabai fészek áthelyezése tartóállványra (2008. február 28.)

A tél folyamán megrongálódott vagy megsemmisült fészkek egy részét a tél végén vagy kora tavasszal „hozzák formába”, hogy a megérkező gólyákat már a felújított otthonuk fogadja.
Ha Önnek is vannak információi rossz állapotú vagy megsemmisült fészkekről, vagy esetleg a tél folyamán rendberakott gólyaotthonokról, kérjük, küldje meg az információkat vagy töltse fel adatait adatbázisunkba.

Vihar által ledöntött fészek rendbehozatala Szabolcs községben (2008. február 25.)

Sajnos a fészektartó állványok önmagukban nem szüntetik meg az áramütés okozta pusztulásokat, hiszen időnként az öreg gólyák, de főként a frissen kirepült fiatalok gyakran szenvednek áramütést a fészek közelében lévő veszélyes oszlopokon. Különösen veszélyesek, az un. oszlop-transzformátorok (trafó), melyek a legtöbb esetben felső átkötésekkel vannak ellátva. Ha ezek a fészek közvetlen közelében vannak, akkor gyakran egész fészekaljak pusztulnak el a fiókák kirepülése utáni napokban.

Az oszlopok utólagos szigetelése (szigetelő papucsokkal) lehet az egyik megoldása a veszélyek csökkentésének. A másik megoldás, hogy az oszlopok ill. az oszlopfej-szerkezetek cseréje során már eleve madárbarát műszaki paraméterekkel rendelkező szerkezeteket szerelnek fel, mint pl. a műanyag kereszttartók.

Az állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás, amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után 2008. február 26-án írtak alá az érintett szervezetek vezetői.

A megállapodás részét képezi a településeken fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes oszlopok szigetelése és az áramütések lehetőségének megszüntetése is.

A veszélyek megszüntetéséhez fontos, hogy pontos és naprakész információkkal álljanak rendelkezésünkre a gólyafészkek közelében található veszélyes oszlopokról. Adatbázisunkban sok ezer fészek adata megtalálható, s egyre több esetben ezekkel az információkkal is rendelkezünk.

Ön is segíthet, hogy pontosabb és frissebb adatokkal rendelkezzünk a fészkek közelében lévő veszélyes oszlopokról!

Mit kell ehhez tennie?

• 1. Nézze meg, hogy van-e regisztrált gólyafészek adatbázisunkban az Ön lakhelyének közelében.
  
• 2. Látogassa meg a közeli fészkeket és ellenőrizze, hogy az adatbázisban meglévő alapadatok (a fészek helyére, állapotára és a veszélyekre vonatkozó adatok) megfelelőek-e. Ha hiányosak vagy nem aktuálisak az adatbázis adatai, akkor jegyezze fel a honlapunkról letölthető fészekadatlapon a megfelelő adatokat.
  
• 3. Minden fészeknél jegyezze fel, hogy milyen veszélyes villanyoszlopok vannak a közelben. A fészektől mintegy 300 m távolságon belül, kb. az 5. szomszédos oszlopig (minden irányban) kell megadni a veszélyes oszlopokra vonatkozó adatokat.
  
• 4. Ha korábban még nem tette volna meg, akkor regisztrálja magát honlapunkon, majd lépjen be a felhasználói név és a jelszó megadásával.
  
• 5. Keresse meg az adatbázisban a meglátogatott fészkek oldalait, s töltse fel a veszélyes oszlopokra vonatkozó információkat a „A fészek alapadatai >>” részben az „adatok módosítása” gombra kattintva.
  
• 6. Ha olyan fészket talált, amely biztosan nem szerepel még adatbázisunkban, akkor az adott település oldalán, az „új adat feltöltése” gombra kattintva töltheti fel a fészek alapadatait.
  
• 7. Kérjük, az adatok feltöltése előtt tanulmányozza a feltöltési útmutatókat! Csak biztos, megbízható adatokat töltsön fel!

Ha rendelkezik GPS készülékkel, akkor a fészek koordinátáit is megadhatja, ezzel is jelentősen segíti munkánkat.

Ha gyakran meglátogatja a fészkeket, akkor megfigyeléseinek adatait a „Megfigyelési adatok >>” pontban töltheti fel.

A KvVm, az MME és a hazai villamosenergia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére.

Az elektromos vezetékek mentén az elmúlt évtizedekben védett madarak százezrei pusztultak el áramütés miatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2004. novembere óta öt országos vezetékfelmérést szervezett, amelynek során 19 216 megvizsgált oszlopnál összesen 2 183 madártetemet találtak, melyek természetvédelmi értéke meghaladta a 90 millió forintot.

A felmérések eredményei alapján úgy becsüljük, hogy a hazánkban évente áramütés miatt elpusztuló madarak száma tízezres nagyságrendű, a természetvédelmi kár pedig meghaladhatja az évi egy milliárd forintot. A rendszeres áldozatok között fokozottan védett, illetve az EU madárvédelmi irányelvének I. mellékletén szereplő, legféltettebb természeti kincseink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse.

Nagy veszteségeket okoz az áramütés gólyaállományunkban is, különösen amióta az állomány jelentős része a falusi vezetékoszlopokra helyezte át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatás számára.

Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor jelentős erőfeszítések is történtek a veszteségek mértékének csökkentésére a civil és állami természetvédelem, valamint az áramszolgáltató vállalatok részéről is. Magyarországon mára közel 50 000 középfeszültségű oszlop madárbarát szigetelése történt meg. Mindazonáltal, mivel becsléseink szerint mintegy 215 000 oszlop jelenthet kiemelt veszélyt a madarakra, még sok a tennivaló. A szigeteletlen középfeszültségű szabadvezeték oszlopfejek közül meg kell határozni egy fontossági sorrendet a madárvédelmi szempontok alapján, és a szigeteléseket eszerint kell ütemezni a jövőben. Emellett az újonnan létesítendő oszlopsorokat eleve madárbarát módon szabad csak kialakítani, hogy azok már létesítésüktől kezdődően biztonságosak legyenek a madarak számára.

Áramütés következtében elpusztult fehér gólya

Az állami és civil természetvédelem, illetve a hazai áramszolgáltatók több évtizedes együttműködésének kíván konkrét működési keretet és kiszámítható ütemtervet adni az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás, amelyet Olajos Péter Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére, közel egyéves szakmai előkészítés után 2008. február 26-án írtak alá az érintett szervezetek vezetői. Hasonló együttműködési megállapodásra még nincsen példa az Európai Unióban a természetvédelmi szereplők és az áramszolgáltatók között.

A megállapodás alapján az MME és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium átadják az áramszolgáltatók számára azoknak a vezetékszakaszoknak a pontos térképi lehatárolását, amelyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók az ez alapján kidolgozott ütemterv alapján tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek az adott szakaszon. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá. A munkálatok finanszírozását elsősorban természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is hozzájárulnak a költségekhez.

További információ:
Bagyura János (30/251-08-84)
Horváth Márton (30/525-40-71)

2008. február 25-én Kunszentmiklós mellett vezetéknek ütközött és elpusztult túzok teteme